#FULCAP

Az alapjogi jogalanyiság koncepciója

Kutatás az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének műhelyében

2019. december 1. – 2023. november 30.

Látszólag magától értetődő, hogy kik rendelkeznek alapvető jogokkal és kik érvényesíthetik e jogaikat a jogvédő szervek előtt. Minden ember feltétlen és teljes alapjogi jogalanyisággal bír, azaz megilleti valamennyi alapjog, valamint általánosan elismert a szervezetek/jogi személyek jogalanyisága is. A joggyakorlat azonban azt mutatja, hogy a jogalkalmazó szervek e hagyományos jogalanyok ügyeiben is számos elméletileg tisztázatlan kérdéssel szembesülnek. Mindeközben pedig új igénybejelentők (pl. mesterséges intelligencia, természet) is megjelentek. A kutatás célja, hogy kidolgozza az alapjogi jogalanyiság olyan átfogó koncepcióját, amely egységes elvek és fogalmak mentén képes kezelni az alapjogi jogalanyiság hagyományos és újszerű kérdéseit is. Ez egyrészt közvetlenül hasznosítható eredmény az alapjogi bíróságok és más jogalkalmazók számára az alapjogi ügyekben, másrészt elméleti támogatást ad a döntéshozók számára például az új igénybejelentők által felvetett kérdések megválaszolása során. Ezáltal a kutatás végső soron az alapjogok teljesebb érvényesüléséhez és az alapjogok erősebb védelméhez járul hozzá hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Célkitűzéseink

A kutatás célja, hogy kidolgozza az alapjogi jogalanyiság egységes és átfogó koncepcióját és fogalomrendszerét. A kutatás tehát arra keresi a választ, hogy mit jelent az alapjogi jogalanyiság fogalma, ezzel összefüggésben hogyan értelmezhető a korlátozott alapjog-gyakorlási, illetve -érvényesítési képesség (pl. gyerekek, kognitív fogyatékossággal élők esetében). A kutatás célja az is, hogy a hagyományos jogalanyok, vagyis a természetes és jogi személyek/szervezetek alapjogi jogalanyiságának vizsgálata mellett választ adjon azokra az újszerű, de sürgető kérdésekre, amelyeket az új igénybejelentők (pl. mesterséges intelligencia, természet) vetnek fel a jogalkotás és jogalkalmazás számára.

A kutatás egy egységes és átfogó alapjogi jogalanyiság-elmélet és fogalomrendszer kidolgozására vállalkozik, ugyanakkor figyelemmel van Magyarország és a kelet-közép-európai régió társadalmi, kulturális, gazdasági stb. helyzetére, így az alapjogi dogmatikai rendszert e kontextusában értelmezi. Ezáltal a kutatási eredmények alkalmasak lesznek arra is, hogy azokat a kelet-közép-európai, benne a magyar jogalkalmazók és döntéshozók hasznosíthassák, ezzel a kutatás az alapjogok érvényesülését is előmozdítja.

Alapkérdéseink

Az alapjogi jogalanyiság fogalmát gyakran eleve adottnak tekintjük, ugyanakkor a joggyakorlat azt mutatja, hogy az alapjogi jogalkalmazók számos elméletileg megválaszolatlan kérdéssel szembesülnek. Az emberek feltétlen és teljes alapjogi jogképességének elismerése mellett is kérdéses lehet, hogy milyen tényezők korlátozhatják alapjog-gyakorlási, illetve -érvényesítési lehetőségeiket. A jogi személyek/szervezetek általánosan elismert jogalanyiságának alapja és terjedelme elméletileg tisztázatlan. Mindeközben pedig új igénybejelentők (pl. mesterséges intelligencia, természet) is megjelennek.

Az elméleti hiányosságok és a fogalmi tisztázatlanság nemcsak a hagyományos jogalanyok alapjogainak érvényesülésére vannak rossz hatással, hanem esetlegessé tehetik azt is, hogy a döntéshozók milyen válaszokat adnak az új igénybejelentők által felvetett újszerű kérdésekre.

Ennek megfelelően a kutatás tisztázza az alapjogi jogalanyiság, illetve a joggyakorlási és jogérvényesítési képesség fogalmát; olyan elméletet és fogalomrendszert dolgoz ki, amely a hagyományos alapjogi jogalanyokra és az új igénybejelentőkre egyaránt alkalmazható. A kutatás abból indul ki, hogy megalkotható egy olyan átfogó alapjogi jogalanyiság koncepció, amely egységes elvek és fogalmak mentén képes kezelni az alapjogi jogalanyiság hagyományos és újszerű kérdéseit is.

Várható eredményeink

Az alapjogi jogalanyiság (e körben az alapjog-gyakorlási képesség) fogalmának, átfogó dogmatikai rendszerének és elméleti hátterének kidolgozása nemzetközi és hazai tekintetben is hiánypótló jellegű. Külföldön és Magyarországon is számos kutatás érinti e terület egyes részkérdéseit, így sokan foglalkoznak például az emberek jogalanyiságának kezdetével, a gyermekek jogaival, a kognitív fogyatékossággal élők jogaival, a jogi személyek jogalanyiságával vagy az állatok jogaival. Ugyanakkor az e kutatásokban megjelenő különféle jogalanyiság-kérdések egységes elméletté rendezésével jelen kutatás nemzetközi szinten is újdonságot hozna. Egy egységes elméleti és fogalmi háttér egyúttal pozitív módon visszahathat az egyes részkérdésekkel kapcsolatos kutatásokra is.

Az alapjogi jogalanyiság egységes elmélete és fogalmi rendszere közvetlenül hasznosítható eredményt hoz az alapjogi jogalkalmazás és az alapjogvédelem számára: az alapjogi bíróságok és más jogalkalmazók közvetlenül alkalmazni tudják a kidolgozásra kerülő elvi tételeket és dogmatikát. Mivel a kutatási eredményeinket nemcsak magyarul, hanem angolul is publikáljuk és számos nemzetközi konferencián bemutatjuk, az eredmények nemcsak a magyar, hanem a külföldi és nemzetközi joggyakorlatban is hasznosulhatnak.

Az alapjogi jogalanyiság egységes és átfogó elmélete megfelelő alap lehet a döntéshozók számára akkor, ha az új igénybejelentők (pl. mesterséges intelligencia) által felvetett kérdésekre kell választ adniuk, így például az ezekkel kapcsolatban felmerülő jogalkotási lépések során is.

A kutatás ezáltal végső soron az alapjogok erősebb védelméhez, az alapjogok teljesebb érvényesüléséhez járul hozzá.

A kutatás résztvevői

Kutatásvezető:

• Somody Bernadette

Szenior kutatók:

• Gárdos-Orosz Fruzsina
• Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
• Tőkey Balázs

Projekt koordinátor kutató:

• Stánicz Péter

Kutatók:

• Bedő Renáta
• Benkő Orsolya
• Bottlik-Granyák Lívia
• Hollós Dominika Kincső
• Kollarics Flóra
• Lápossy Attila
• Nagy Teodóra
• Pásztor Emese
• Polonyi Domonkos
• Vissy Beatrix

A kutatás adminisztrátora:

• Brezovszki Anna Luca

Amennyiben a kutatással kapcsolatosan kérdése vagy észrevétele merül fel, kérjük, forduljon bizalommal Somody Bernadette kutatásvezetőhöz (somodyb@ajk.elte.hu) vagy Stánicz Péter projekt koordinátorhoz (peter.stanicz@gmail.com)!

A K 132712 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, az "OTKA" kutatói kezdeményezésű témapályázat pályázati program finanszírozásában valósult meg.

#FULCAP

The fundamental rights concept of legal capacity

Research project of ELTE Faculty of Law, Department of Constitutional Law 1st December 2019. – 30th November 2023.

It may seem obvious who are the holders of fundamental rights and that, they can enforce these rights, should they be infringed. Every human person is equally entitled to the complete extent of fundamental rights and it is also widely acknowledged that legal persons/organizations are also holders of fundamental rights. Legal practice, however, shows that these forums often encounter ambiguous cases even with these traditional holders of fundamental rights, while the new challengers (e.g. Artificial Intelligence, the rights of animals) to legal capacity have also appeared and raised urgently pressing questions. The aim of the research is to develop a complex and coherent concept of FRs legal capacity, one, that is suitable to provide answers to the questions and obstacles mentioned above. Thus, the research is directly beneficial for courts as well as stakeholders regarding cases where fundamental rights are involved. Therefore, the research promotes the enjoyment of fundamental rights and strengthen the protection of fundamental rights at a domestic level as well as at international scene.

Our aims

The aim of the research is to develop a complex concept and doctrines of fundamental rights legal capacity (herein referred to as FRs legal capacity). Therefore, the research seeks the answers to how the definition of FRs legal capacity could be constructed and its application vis-a-vis restricted capacity to exercise fundamental rights (e.g. children, persons with mental disabilities). Furthermore, besides traditional fundamental rights holders, the research also aims to provide answers to the novel - yet urgently pressing - issues raised by the new challengers to legal capacity (Artificial Intelligence, nature). The research undertakes the task of developing a coherent and comprehensive theory and doctrines of FRs legal capacity, while also reflecting on the cultural, economical, societal context of Hungary and other Central and Eastern European countries. Therefore, the outcome of the research may be directly applicable for Hungarian and Central and Eastern European stakeholders and legal practice alike, enhancing the protection of fundamental rights.

Research questions

A governing axiom of European as well as Hungarian fundamental rights academics is that every individual is equally entitled to fundamental rights, therefore, all human persons bear complete FRs legal capacity. Nonetheless, legal practitioners facing FRs legal capacity cases encounter several issues that lack theoretical clarity. Notwithstanding the complete FRs legal capacity of human persons, it should be examined what factors may restrict their exercise and enforcement of fundamental rights. The widely acknowledged FRs legal capacity of legal persons/organizations becomes unclear when its extent and basis is observed. Furthermore, the number of new challengers to FRs legal capacity (e.g. Artificial Intelligence, nature) is growing rapidly.

The theoretical ambiguity not only hinders the exercise of fundamental rights for traditional holders of fundamental rights, but may also result in legal uncertainty on how stakeholders will address the novel issues raised by the new challengers to legal capacity.

The research clarifies the theoretical background of FRs legal capacity and the exercise of fundamental rights by developing a concept applicable to traditional holdres of fundamental rights as well as the new challengers to legal capacity. The research builds on the hypothesis that a comprehensive concept of FRs legal capacity can be constructed that - by developing universal definitions and principles - is capable of addressing the traditional and novel aspects of FRs legal capacity.

Outcome

A complex concept of FRs legal capacity (including the exercise of fundamental rights) would be a novelty for Hungarian as well as international academy. A number of domestic and international studies examine specific areas of FRs legal capacity, such as the rights of persons with disabilities, legal persons or animals. Nevertheless, a holistic approach to FRs legal capacity has several key theoretical and practical benefits for these specific studies as well.

The complex and coherent concept of FRs legal capacity is directly applicable in the legal practice of the protection of fundamental rights: courts and other legal practitioners can directly invoke the paradigms and doctrines developed by the research. As the results will be published in Hungarian and English and also presented at international conferences, the findings can be utilised by legal practice internationally.

Furthermore, a holistic understanding of FRs legal capacity may be vital for stakeholders in providing the answers to the pressing questions raised by the new challengers to legal capacity, thus, serve as a firm basis for legislation. The research, therefore, enhances the protection of fundamental rights and contributes to their exercise.

Participants:

Principal researcher:

• Somody, Bernadette

Senior researchers:

• Gárdos-Orosz, Fruzsina
• Pozsár-Szentmiklósy, Zoltán
• Tőkey, Balázs

Project coordinating researcher:

• Stánicz, Péter

Researchers:

• Bedő, Renáta
• Benkő, Orsolya
• Bottlik-Granyák, Lívia
• Hollós, Dominika Kincső
• Kollarics, Flóra
• Lápossy, Attila
• Nagy, Teodóra
• Pásztor, Emese
• Polonyi, Domonkos
• Vissy, Beatrix

Project administrator:

• Brezovszki, Anna Luca

Should you have any questions or insights regarding the research project, please do not hesitate to contact Bernadette Somody (somodyb@ajk.elte.hu) principal researcher or Peter Stanicz (peter.stanicz@gmail.com) project coordinator!

Project no. K 132712 has been implemented with the support provided from the National Research, Development and Innovation Fund of Hungary, financed under the K_19 funding scheme.