Általános követelmények

Az évfolyam- és szakdolgozatok elkészítésére vonatkozó követelményeket a Hallgatói Követelményrendszer (HKR) tartalmazza. Jogász szakon az évfolyamdolgozat elvárt minimális terjedelme 1 szerzői ív (kb. 20 oldal, 40.000 betűhely), a szakdolgozat elvárt minimális terjedelme 2,5 szerzői ív (kb. 50 oldal, 100.000 betűhely). Az évfolyam- és szakdolgozat az önálló, irányított kutatómunka eredményének összefoglalása egy előzetesen kiválasztott, adott szakterületen releváns kérdésben, a tudományos kutatásra vonatkozó szakmai szabályok alkalmazásával. Az előzetesen kiválasztott kutatási kérdéstől függ, hogy ahhoz kapcsolódóan milyen típusú források, a hazai és nemzetközi joggyakorlat mely elemeinek feldolgozására van szükség, továbbá, hogy milyen módszertani megközelítés alkalmazása indokolt (pl. történeti, összehasonlító, dogmatikai, empirikus). A dolgozat megállapításainak, következtetéseinek minden esetben ellenőrizhetőnek kell lenniük - ezért van szükség egyes állítások alátámasztására és a feldolgozott források pontos megjelölésére a lábjegyzetekben. A dolgozat áttekintését a részletes tartalom- és forrásjegyzék segíti. A dolgozat önálló szerzői mű, alapvető követelmény annak jogtisztasága.

Témaválasztás és konzultációs folyamat

Az alábbiakban felsorolt témakörök az alkotmányjog-tudomány olyan általános, klasszikus témakörei, amelyeket kiindulópontként ajánlunk figyelmükbe - ezekhez kapcsolódóan érdemes szükséges konkrétabb, pontosabb kutatási kérdést megfogalmazni témajavaslatként. Témajavaslatukkal a tanszék bármely oktatójához fordulhatnak, akivel az első egyeztetést követően kerülhet sor a kutatási kérdés pontosítására. Ezt követően a hallgató feladata a dolgozat tervezett, elsődleges tartalom- és forrásjegyzésékének összeállítása, aminek a konzulenssel történő közös pontosítását, valamint a dolgozat struktúrájának és módszertani megközelítésének tisztázását követően kerül sor a rendszeres konzultációs folyamatra.

Amennyiben a témaválasztás specialitása, vagy a munkaszervezés azt indokolja, a témajavaslattal megkeresett oktató másik oktató megkeresését javasolhatja.

Az évfolyamdolgozati témajavaslatokat adott félévben legkésőbb szorgalmi időszak harmadik hetének végéig fogadjuk. A HKR szerint a szakdolgozati témaválasztás esetén a témaválasztás és a záróvizsga-időszak között legalább 12 hónapnak kell eltelne.

A témaválasztás alapjául szogáló általános témakörök:

1. Az alkotmányok típusai

2. Alkotmányozási és alkotmánymódosítási eljárások

3. Az alkotmányosság klasszikus alapelvei és azok érvényesülése (demokratikus hatalomgyakorlás, hatalommegosztás, jogállamiság, emberi jogok védelme)

4. A magyar alkotmányosság közjogtörténeti előzményei

5. A rendszerváltozáshoz kapcsolódó alkotmányozási kérdések

6. Az Alaptörvény stabilitásának és integritásának kérdései

7. A jogalkotói hatáskör és a magyar jogforrási rendszer

8. A nemzetközi jog és az európai uniós jog érvényesülése a magyar jogrendben

9. A jogszabályok érvényessége és a közjogi érvénytelenség

10. A jogalkotáshoz kapcsolódó, a jogbiztonságból következő követelmények (a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, a kellő felkészülési idő követelménye, a normavilágosság követelménye)

11. A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya

12. A közvetlen demokrácia jogintézményei és azok érvényesülése (országos és a helyi népszavazás, európai polgári kezdeményezés, alternatív részvételi formák)

13. A választójog fogalma, a választójog korlátozása

14. A választási alapelvek (az általános és egyenlő választójog, a közvetlen és titkos szavazás, a szabad választás követelménye)

15. Választási rendszerek és azok sajátosságai (többségi, arányos és vegyes rendszerek)

16. Az országgyűlési képviselők választásának rendszere

17. Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere

18. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának rendszere

19. Az állampolgárság fogalma, az állampolgárság szabályozásának alapelvei és azok érvényesülése

20. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnés.  A magyar állampolgárok státusjogai

21. A nemzetiségek jogai. A nemzetiségi önkormányzatok.

22. A menedékjog. A magyar állampolgárságon kívüli státusok

23. Az egyes kormányformák sajátosságai összehasonlító alkotmányjogi perspektívában

24. Parlamenti jog. Az Országgyűlés szervezete (tisztségviselők, frakciók, bizottsági rendszer)

25. A képviselők jogállása. A szabad és egyenlő mandátum. A mentelmi jog

26. A törvényalkotás folyamata és a törvényalkotáshoz kapcsolódó garanciák

27. A parlamenti ellenőrzés intézményrendszere (plenáris ülés, bizottságok, szakosított ellenőrző szervek)

28. Az ombudsman intézménye

29. A közpénzügyek (az állami költségvetés, a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank)

30. A köztársasági elnök funkciója és hatáskörei

31. A köztársasági elnöki tisztség keletkezése és megszűnése, az államfő felelőssége

32. A kormány megalakulásának alkotmányjogi feltételei, a kormány összetétele

33. A kormány parlamenti felelőssége, bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás

34. Az alkotmánybíráskodás fogalma, modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás sajátosságai

35. Az alkotmánybírák jogállása, az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása.

36. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre: normakontroll, alkotmányjogi panasz, jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése, alkotmányértelmezés

37. Az igazságszolgáltatás fogalma, alkotmányos alapelvei és azok érvényesülése

38. A bírói függetlenség fogalma, érvényesülésének jogi garanciái

39. A bírói szervezet és a bíróságok igazgatása

40. Az alapjogok alanyai, az alapjogi jogalanyiság és joggyakorlási képesség. Az alajogok kötelezettjei

41. Az alapjogok forrásai. Nemzeti és európai, általános és speciális alapjogi katalógusok. Az alapjogvédő fórumok esetjoga

42. Az alapjogok korlátozása, általános és speciális jogkorlátozási tesztek

43. Az egyenlő bánásmódhoz való jog. Antidiszkriminációs intézmények és eljárások

44. Az emberi méltósághoz való jog. Az önrendelkezés szabadsága

45. Az élethez való jog

46. Az információs önrendelkezési jog

47. A lelkiismereti és a vallásszabadság

48. A véleménynyilvánítás szabadsága. A szólás- és a sajtószabadság

49. A gyülekezési szabadság

50. Az egyesülési szabadság

51. Az információszabadság

52. A tulajdonhoz való jog

53. A tisztességes eljáráshoz való jog

54. A szociális jogok

55. A gyermekek jogai

56. Az egészséges környezethez való jog 

57. Az alapjogok védelmének hazai és nemzetközi fórumrendszere

58. A bírói alapjogvédelem. Az alkotmányjogi panasz

59. A nem bírói típusú, ombudsmani és hatósági típusú alapjogvédelem